Milyen törvényi tényállás alapján kerülhetne Gyurcsány Ferenc börtönbe? , kérdezte tőlem az előző bejegyzésemre reagálva a testvérem. Nos, ahogy az ügyészségi aktákat, úgy a miniszterelnök zárt ajtók mögötti cselekedeteit sem ismerem, így szigorúan csak elméletileg tudom a jogi álláspontomat kialakítani. Azt érdemes tudni, hogy Magyarországon csak egyetlen miniszterelnök ült börtönben az előző században, ez Nagy Imre volt (őt ki is végezték 1958-ban), előtte pedig Batthyány Lajos viselte ezt a sorsot(őt 1849-ben végezték ki). Demokratikus országokban alig találunk példát, hogy egy volt miniszterelnököt büntetőeljárás alá vonnak- az egyik ritka eset Giulio Andreotti egykori olasz kormányfőé volt, de a bíróság hosszas pereskedés után 2003-ban felmentette a maffiavádak alól. Látható tehát, hogy nem könnyű ezt a kérdést megválaszolni, mivel a volt miniszterelnök letartóztatására a rendszerváltozás óta nem volt precedens. A Kövér-interjú ugyanakkor adhat némi fogódzót abban a tekintetben, milyen tényállás alapján próbálnák Gyurcsányt börtönbe juttatni.
 

 

 
Az egyik ilyen eseménysorozat, ami alapján megpróbálhatják Gyurcsány büntetőjogi felelősségét felvetni, az a 2006 őszi zavargások idején betöltött szerepe. Kövér és a fideszes narratíva, sugallat értelmében aligha volt független Gyurcsány akaratától, hogy a rendőrség jogsértéseket követett el. Ez esetben szerintem  felvethető a hivatali visszaélés törvényi tényállása (Büntető Törvénykönyv 225.§), mely szerint „az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el”. Bizonyítani kell azonban, hogy:
 
- Gyurcsány Ferenc szándékosan cselekedetével megszegte hivatali kötelességét, túllépte hatáskörét
 
és (ez konjunktív feltétel!)
 
- ezzel a magatartásával egyúttal jogtalan hátrány okozása, vagy jogtalan előny szerzése volt a célja (a jogtalan hátrány okozásának bekövetkezte tehát nem feltétele a törvényi tényállás megvalósulásának).
 
Magyarul be kéne bizonyítani, hogy Gyurcsány szántszándékkal arra adott utasítást a rendőrök vezetőinek, hogy jogsértően bántalmazzák a tüntetőket. Ennek vagy írásos nyomának kell lennie (ezt majdhogynem kizárhatjuk), vagy tanúknak kell hitelt érdemlően megerősíteniük, hogy a volt miniszterelnök ilyen tartalmú szóbeli utasítást adott, esetleg erről titkos hangfelvétel kell hogy előkerüljön.
 
A Kövér által idézett másik eset, hogy szerinte „de facto összeesküvésszerű módon megtévesztve a magyar állampolgárokat, elfedve a valóság megismeréséhez szükséges adatokat, tényeket, elcsalták a 2006-os választásokat”. A Btk. 177/B.§- ban rögzített visszaélés közérdekű adattal nevű törvényi tényállást olyan elkövetési magatartással is el lehet követni, hogy valaki „a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget”. A 2006-os országgyűlési választások idején folytatott pénzügyminisztériumi tájékoztatás kapcsán indultak perek ,arra hivatkozva, hogy a PM nem tette megfelelően közzé az ország gazdasági helyzetére vonatkozó adatokat, de az előző kormányzatot elmarasztaló jogerős ítéletről nincs tudomásom.
 
Nos, a teljességre nem törekvő két példa is bizonyítja, hogy igen sok jogi buktatója lenne a Gyurcsány elleni büntetőeljárásnak. A politikaiakról nem is beszélve, mind belföldön, mind külföldön nagy viharokat kavarna Gyurcsány őrizetbe vétele. Azért kerülne fel Magyarország a világlapok címlapjaira, mert — ahogy említettem — más demokráciákban is rendkívül ritka, hogy egy volt miniszterelnök bíróság elé kerül.
 
A Kövér-nyilatkozat után a Gyurcsány-elleni büntetőeljárás formailag jogi kérdés lenne ugyan, de valójában kőkemény politikai küzdelemre számíthatunk, amelyből az előzmények és jogi bizonytalanságok miatt korántsem biztos, hogy a Fidesz jól kerülne ki.