"Bácskai János erkölcsi vesztes", állítja ellenfeléről az MSZP-s jelölt.
 
 
Bár a Budapest IX. kerületében zajló ferencvárosi időközi országgyűlési választások első fordulóján fölényesen győzött a Fidesz jelöltje, Bácskai János, szocialista ellenfele, Bánsághi Tamás kerületi alpolgármester hisz abban, hogy tud javítani teljesítményén. Elítéli az ellene irányuló fideszes támadásokat, de arra is kitér, fel volt-e ezekre készülve. Szerinte, akármi is legyen a választások eredménye, fideszes riválisa erkölcsileg már most elveszítette a választást.
 
 
 A vereség után
 

 

 Nagy Attila Tibor:— Hát, ne szépítsük, Ön súlyos vereséget szenvedett az első fordulóban, igaz, nem végleges vereséget, hiszen jön még a második forduló jövő hét vasárnap. Minek tulajdonítja ezt a vereséget, és általában hogyan értékeli az első forduló eredményeit?

Bánsághi Tamás: Az első forduló mindenképpen a demokrácia veresége. Az utóbbi években példátlanul alacsony részvétel mellett zajlott le az első forduló. Ennek sok oka van: a politikával, a politikusokkal szembeni általános apátia mellett kedvezőtlenek voltak a körülmények, a tél leghidegebb napja, szmogriadóval súlyosbítva. A rádió arra szólította fel az embereket, hogy lehetőleg ne mozduljanak ki otthonról. Annak a választói rétegnek, amelyben sok idős ember van, eléggé elriasztó volt. Nem akarom elkenni ezt a dolgot, valóban az is közrejátszott, hogy egy ilyen időközi választás általában az elégedetleneket mozgósítja. Az utolsó két időközi választáson az MSZP katasztrofális vereséget szenvedett, alig több, mint tíz százalékos eredményt szerzett mind a két helyen. Én a dupláját kaptam, akár sikerként is értékelhetném, de nem siker ez. Biztos, hogy közrejátszott az, hogy elriasztotta a választókat az a botránysorozat, ami a választási felkészülést, az ajánlószelvény-gyűjtést, a jelöltek egymás elleni vádaskodását kísérte. Ezt látták a televízióban, hallották a rádióban, olvasták az emberek…

- Országos vihart kavart.


Bánsághi Tamás: Hát, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a kampánycsend előtti utolsó egy-két napban kifejezetten a személyem ellen egy olyan rágalomhadjárat indult, ami ellen én persze a megfelelő jogi lépéseket megtettem…

- Elnézést, hogy a szavába vágok, de szombaton én is hozzájutottam az utcán egy névtelen szórólaphoz. Idézek belőle: „Akar-e az újévre még egy Gyurcsány- fiút? Tudja-e , hogy egy korrupciós ügy miatt Gegesy Ferenc 2005-ben megvonta Bánsághi minden hatáskörét. Tudja-e, hogy Bánsághi 9 millió forintot vett fel munkavégzés nélkül?” Erre is gondol Alpolgármester Úr?


Bánsághi Tamás: Ami tény, Kósa Lajos a Fidesz nagygyűlésén gyakorlatilag ugyanezen vádakat elmondta. Őt ebben elmarasztalta a helyi választási bizottság, a Fideszt eltiltotta a további jogsértéstől. Ekkor jelentek meg ezek a név nélküli szórólapok, illetve elkezdtek telefonálni név nélkül magukat közvélemény-kutatóknak kiadók a kerületben, és ezeket a vádakat ismételték. Azt kell tudni erről, hogy ez egy négy évvel ezelőtti ügynek az előrángatása. A négy évvel ezelőtti rágalmak miatt akkor az ezt hangoztató fideszes politikusokat bepereltem, a pert a bíróságon megnyertem, a bíróság bocsánatkérésre kötelezte a Fidesz politikusait, amit meg is tettek. Az, hogy az én lejáratásomra most nem volt jobb ötletük, mint hogy ezt a négy évvel ezelőtti, egyébként egy jogerős bírósági ítélet által cáfolt állításokat hozzák elő, ez annak a következménye, hogy a választás előtti botrányokból az MSZP kimaradt. Nem voltak ajánló-szelvénygyűjtési botrányaink, mindent szabályosan csináltunk. Az MSZP kampánya végig abból indult ki, hogy a politikai választás a jelöltek közötti nemes versengés, nem pedig háború, amelyben minden eszköz megengedett. Nagyon sajnálom, hogy tisztességtelen eszközhöz nyúlt egy- két politikai ellenfelem, elsősorban, ahol ez névvel beazonosíthatóan is megjelent, az a Fidesz és a vele szövetséges Munkáspárt (A Munkáspárt a Fidesz reklámújságjában egy egész oldalas hirdetést tett közzé ezeknek a vádaknak a megismétlésével). Én ezek ellen a jogi lépéseket megtettem, az ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettem, az ismert elkövetők ellen polgári és büntetőjogi eljárást kezdeményeztem.
Az igazi megoldást nem ez jelenti. Az igazi válasz erre nem ez, hiszen az eljárások ki tudja, mikor fejeződnek be. Az igazi választ azt január 25-én a választó adhatja meg. Hohyha az ilyen módszerek alkalmazói azt látják, hogy nem eredményes, hogy nem lehet így szavazatot szerezni.

—Én abból a szempontból szeretném megközelíteni a választási eredményeket, hogy 2006-ban a Fidesz jelöltje 8952 szavazatot kapott az országgyűlési választásokon, most 4697-et, tehát kb. az akkori választói felét tudta megszólítani. Hogyha az Ön teljesítményét nézem, akkor Gegesy Ferenc, aki akkor az MSZP- SZDSZ jelöltje volt, 10981 szavazatot kapott, most pedig Ön megszerzett 1850-et. Még ha ebből le is vonom John Emese néhány száz szavazatát…


Bánsághi Tamás: Hozzá kell adni.

— … azt mondjuk levonom a tízezerből , akkor is azt kell, hogy megállapítsuk Alpolgármester Úr, hogy Ön a 2006-s kormánypárti szavazóknak körülbelül tizedét volt képes csak megszólítani, míg az ellenzék a felét azért meg tudta. Tehát ebből a szempontból is meglehetősen súlyosnak tűnik a vereség.


Bánsághi Tamás: Hát, ebből egy szempontból tűnik súlyosnak. Bennünk is felvetette a kérdést, hogy mit tehetnénk jobban, hogy elérjük ezeket a szavazókat. A részvételi arányokból ez már előre látható volt a nap során, hiszen azokból a körzetekből, ahol hagyományosan Fidesz- többség van (Belső- Ferencváros a körútig, körúton belüli paloták) eljöttek a szavazók , ott harminc százalék körüli részvételek voltak, míg a Középső- Ferencvárosban , ahol jellemzően a rosszabbul élő ferencvárosiak laknak, onnan bizony kevesebben jöttek el, a részvétel 15 százalék volt. Én azt látom, hogy pont a hagyományos szavazórétegünknek nem sikerült olyan hatékony üzenetet eljuttatni, amiért eljöttek volna.

— Ön szerint miért nem?


Bánsághi Tamás: Én csak kisebb részben tudom csak be ezt a kampányunk gyengeségének, nagyobb részben annak, hogy ezeknek az embereknek a nehéz élethelyzete elbizonytalanítja őket abban, hogy az ország jó felé megy-e. Erre rárakódott mindaz, amit még az elején mondtam el.

— Ön nem haragszik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre, saját pártelnökre, hiszen az MSZP országos népszerűtlensége, úgy látszik kihatott az eredményre.


Bánsághi Tamás: Én most Gyurcsány Ferencnek, meg a kormánynak nagyon hálás vagyok. Mert ha most nem lenne költségvetése az országnak, összeomlott volna a forint, mindenki elvesztette volna a bankbetétjét, akkor nemhogy 24 százalékot nem kapok, de tizet se. Az, hogy én még egyáltalán versenyben vagyok, hogy arról beszélünk, hogy sikerül majd kiegyensúlyozni, hiszen a Fidesz jelöltje 15 százalékát kapta meg a 31 ezer választópolgár szavazatainak. Hogyha én megközelítő eredményt tudnék a második fordulóban elérni, akkor akár még szorossá is válhat a verseny. Persze, nem vagyok teljesen naiv, ez elég irreális elvárás, de mindenesetre nem beszélnénk arról, hogy itt még két nagy párt van, ha összeomlott volna közben az ország.

— De a szavait úgy kell értenem, hogy nagyobb valószínűséget tesz a Fidesz győzelemre?


Bánsághi Tamás: Hát, hogy a Fidesz jelöltje bekerül-e végül is a Parlamentbe, ebben nem vagyok biztos. Részben azért, mert ha hagyományosan kisebb lesz a részvétel a második fordulóban (időközi választásokon mindig kisebb), akkor nem lesz érvényes a második forduló.

— Önök egyébként gondolkodtak-e azon, hogy esetleg bojkottra szólítsák fel a saját szavazóikat?

Bánsághi Tamás: Ahhoz, hogy érvénytelen legyen a második forduló és a Fidesz jelöltje ne tudja átvenni a mandátumát, mi tehetnénk a legtöbbet. Hiszen ha visszalépnék, vagy azt mondanám a választóinknak, hogy ne jöjjenek el, akkor biztosan nem tudná átvenni a mandátumát. Nem teszek ilyet, két okból sem: Abban hiszek, hogy jóval több szavazónk fog elmenni a második fordulóban, mint az elsőben, tehát javítani fogok ezen a mostani eredményen. És azt gondolom, hogy Ferencvárosnak az az érdeke, hogy legyen képviselője a Parlamentben. Még ha Bácskai úr már erkölcsileg el is vesztette ezt a választást, és nem nagyon lehet büszke az alkalmazott módszerei miatt, akkor sem, ha bekerül a Parlamentbe, nem foglalhatja el jó lelkiismerettel ezt a széket, akkor is az az érdeke a középső és belső ferencvárosiaknak, hogy legyen képviselőjük.

Tisztességtelen kampány folyt ellenem

— Milyen „alkalmazott módszerekre” gondol? Azokra, amelyeket a beszélgetésünkkor említett?

Bánsághi Tamás: Így van, pontosan, azokra a tisztességtelen, lejárató módszerekre.

— Ön szerint ez a névtelen szórólap a Fideszhez köthető?


Bánsághi Tamás: Ezt én nem tudom, ebben az ügyben a rendőrség jelen pillanatban nyomozást folytat. De Bácskai úr azt mondta, hogy a jelölt maga felel a kampány összes cselekedetéért, fordulatáért, módszeréért. Bácskai úr akkor arra gondolt, nemcsak gondolt, ki is mondta, hogy John Emesének vissza kellene lépnie amiatt, amit a TV mutatott az ő kampányfőnökéről, amiről máig nem tisztázódott, hogy ez egy provokáció, vagy hogy mi a valóságtartalma. De ő azt mondta, hogy a jelölt maga felelős ezért. Bácskai úr felelős azért, hogy az ő kampányzáróján Kósa Lajos engem rágalmazott. Bácskai úr felelős azért, hogy abban a TV-műsorban a beszélgető partnere azt mondta rólam, hogy Bánsághi egy jellegzetes szocialista politikus, aki azért lehet még politikus, mert éppen nincs börtönben. Erre Bácskai úr mosolygott, bólogatott, és azt mondta: „Igen, igen, pontosan.” Ezek miatt a módszerek miatt azt gondolom, hogy erkölcsileg elvesztette ezt a választást Bácskai úr, még ha meg is kapja a szükséges számú szavazatot, sem lehet büszke arra, hogy ő ilyen módszerekkel került a Parlamentbe. Ezt nagyon határozottan állítom. Ez súlyos csalódás, mert én Bácskai urat eddig egy tisztességes becsületes embernek ismertem, de nem gondoltam volna, hogy a fideszes rágalomkampány, amit én már négy évvel ezelőtt itt elszenvedtem, az most őt is beszippantja.

— Nekem az volt az érzésem, hogy az MSZP első fordulós kampánya meglehetősen lagymatag . Mire gondolok? Különösen gondolok például az ön Youtube-s videójára, ahol meglehetősen meredten néz a kamerába a „Piros Pont” előtt és hát- bocsánat a kifejezésért, de – mondja a magáét. És bizony a TV-s kampánya is alig tartalmazott dinamikus elemeket. Ott ugyan már lehetett látni utcaképet, de nekem meglehetősen unalmasnak tűnt, megmondom őszintén. Ezzel szemben a Bácskai úr kampánya például a családtagokat mutatta, utcákat, mozgó embereket, zenei aláfestés volt. Nekem például a szocialista kampánnyal kampánytechnikai szempontból az a problémám, hogy engem, mint kívülálló választót, nem nagyon hoz izgalomba. Miért ilyen kampányt folytattak?


Bánsághi Tamás: Ebben bizonyára igaza van, valószínűleg hibáztunk ebben. Igazából a Youtube-s film egy kommunikációs képzésen, egy gyakorlat során született. És mivel igazi kampányfilmem valójában nem készült, ezért hát amikor arra került sor, hogy valamit mutatni kellett, akkor ezt mutattuk. Ez hiba volt. Ezen javítani fogunk, készül az új kampányfilm, amely remélem, már rendes lesz, a TV-ben már ezt fogjuk vetíteni, ez fog felkerülni a honlapomra. Tehát ezeket a hibákat, amikre a szakértők felhívták a figyelmet, kijavítjuk. De azért ne gondolja, hogy ez befolyásolja a választókat alapvetően. Én abban nem hiszek, hogy ez volt a fő tényező abban, hogy emberek elmentek a szavazni, vagy nem,és ha elmentek, akkor kire szavaztak, és kire nem. Ha azt általában kérdezi meg, hogy eléggé mozgósító erejű volt-e a kampány, elég emberhez eljutottunk-e, akkor ez elsősorban, amin javítanunk kell.

— Lakossági gyűlést nem terveznek?


Bánsághi Tamás: De, fogunk csinálni ilyet is. Zárókampány- rendezvényt fogunk tartani. Fogunk járni, úgy ahogy én elkezdtem az ajánlószelvény gyűjtéskezdeti szakaszában, és az ajánlógyűjtés során én végigmentem az ajánlószelvény-gyűjtőkkel. Bácskai úr nem, és mégis mennyi szavazatot kapott, ismert fideszes politikusokkal mutatkozott, de ő nagyon nem járta a házakat.

—Ön mellett például nem nagyon láttam ismert szocialista politikust.


Bánsághi Tamás: Ezen is fogunk változtatni

—Beszéljünk egy kicsit az Ön által emlegetett rágalmakról, és utána az Ön programjáról is szeretnék beszélgetni, mert az is fontos lenne, hogy ha Ön bekerülne a Parlamentbe, akkor Ön mit csinálna. De hát ez előjött a kampányban. Nem gondolt-e arra, amikor tavaly elvállalta a jelöltséget, hogy a például 2004-ben kirobbantott, vagy kirobbant Gastorg- ügy, aztán az , hogy konfliktusba került Gegesy Ferenc polgármesterrel, amely során megvonták az Ön aláírási jogát, hogy ilyen előtörténettel vagy nem volna szabad önnek elindulni, vagy ha elindul, akkor nagyon alapos tervet kéne kidolgozni arra, hogy az ellenfelek jövendőbeli támadásaival szemben Ön mit tud nekiszegezni?


Bánsághi Tamás: Mivel ezekben a kérdésekben teljesen tiszta a lelkiismeretem, és a bíróság is nekem adott igazat, én nem gondoltam volna, hogy ez napirendre kerül a kampányban.

— Hogy-hogy nem? Annyira várható volt!

Bánsághi Tamás: Igen, hát, mondjuk aki az ellenfeleimet jobban ismeri, az számított rá. Engem meglepetésként ért. Hiszen annyi történt, hogy a polgármester egy hatásköri vita miatt csökkentette a hatásköreimet, ez koalíciós feszültséghez vezetett. Amikor a koalíciós vita lezárult, akkor ezeket a hatásköröket még az előző ciklusban visszakaptam és a polgármester úr az új ciklusban engem jelölt a helyettesének, és engem választott meg a képviselő-testület Ezt kiforgatni, és ezzel előállni négy év után, meglehetősen bugyuta ötlet. Aki ilyesmivel próbálkozik, azt kockáztatja, hogy hazugságban marad, amikor erről valótlan tényeket állít. Én most megpróbálom elmesélni a választóknak, hogy hazugságot állítottak, hiszen azt a látszatot keltették, mintha meg lennének vonva a hatásköreim, mintha ez nem egy rég lezárt, elfelejtett ügy lett volna „Tudta Ön, hogy elvonta a polgármester a hatáskörét?” vagy hogy „ munka nélkül” kapok pénzt. Most erről tudni kell, hogy én az elmúlt négy évben semmiféle jutalmat, prémiumot, külön pénz nem vettem föl. Az alapfizetésemet sokallják ezek az urak, arra céloznak, hogy az alapfizetésemet veszem fel munka nélkül. Ezt a fizetést a törvény szabályozza, a képviselő-testület hagyta jóvá. Hogy ha az urak sokallták volna ezt a fizetést, javasolhatták volna, hogy csökkentsék. Ezt nem tették meg, most négy év után felemlegetik egy teljesen hazug összefüggésben, mintha én ezt valami többletjuttatásként vettem volna fel munka nélkül. És mondjuk elfeledkeznek arról, hogy ezzel szemben a Fidesz jelöltje, aki a Környezetgazdálkodási Intézet igazgatói tisztét három hétig töltötte be, vagy négy és fél milliós végkielégítéssel távozott

—Bácskai úrról beszélünk?

Bánsághi Tamás: Persze, persze, így van. Úgyhogy az én szememben keresik a szálkát, és a maguk szemében a gerendát nem venni észre, hát ez meglehetősen durva dolog.

Bánsághi-program

—Miért lenne Ön jobb országgyűlési képviselő, mint Bácskai János?


Bánsághi Tamás: Bácskai urat mindennek ellenére én nagyra tartom. Sajnos őt bedarálta a saját kampánya tisztességtelensége, én ezt őszintén sajnálom. Bácskai úr bizonyára jó képviselője lenne Ferencvárosnak, én ezt nem vitatom. Ami a legfontosabb különbség, hogy a következő másfél évben, ugyanúgy, ahogy az elmúlt hat évben, az azért nagyon sokat számított, hogy ennek a körzetnek kormánypárti képviselője volt. Itt egy befolyásos kormánypárti politikus sokkal többet tud tenni a kerületért, mint egy ellenzéki politikus. Ezt lehet persze a politikai rendszer hibájának tartani, de azért ez egy tény. Az a kapcsolatrendszer, azok együttműködési lehetőségek, az, hogy egy pályázat megírásakor ki milyen információkkal rendelkezik, és ki milyen jó pályázatot tud írni, ezek nagyon fontos dolgok.

—Viszont, hogyha én álnaiv lennék, azt mondanám, hogy akkor lenne igazából demokratikus ország, ha nem az ismeretségeken múlna, ki milyen jó pályázatot tud írni, hanem egy átlátható pályázati rendszeren keresztül dőlne el, hogy ki a nyerő.


Bánsághi Tamás: Egy átlátható pályázati rendszeren belül is fontos, ki milyen jó pályázatot tud írni, ezt higgye el. Az, hogy Ferencváros nemzetközi hírű városrehabilitációs programot folytat, ebben komoly szerepe van annak, hogy politikai stabilitás volt ebben a kerületben az elmúlt ciklusok során, hogy tekintélyes polgármestere volt, hogy nem kellett a pályázat elbírálóinak attól tartaniuk, hogy valami egészen más célra fogja felhasználni a kerület a pályázati pénz, mint amire elnyerte. Ezek olyan tényezők, amelyek bizony függenek attól, hogy ki a polgármester, ki a polgármester.

—Tehát az első pont akkor az lenne, hogy Ön kormánypárti politikusként…


Bánsághi Tamás: Az első pont akkor az lenne, hogy egy kormánypárti politikus többet tehet, mint egy ellenzéki. Kettő: azt gondolom, hogy az a kapcsolatrendszer, amit én hat éves fővárosi képviselőség tíz éves alpolgármesteri múltammal nem csak fölfelé, állami döntéshozók felé, hanem itt a kerületben az együttműködő szervezetekkel, befektetőkkel, beruházókkal kialakítottam. 2000 óta elnöke vagyok a Kerületi vállalkozásfejlesztési Egyesületnek. Az MSZP alapító tagjaként , azokkal, akik ma ott ülnek a kormányban, vagy esetleg majd együtt ülök a Parlamentben, húsz éves tegező viszonyban vagyok. Ezek a kapcsolatok számítanak. Bármennyire is furcsa, számítanak. Ezek a kapcsolatok Bácskai úrnak mérsékelten vannak meg. Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból nagyobb hasznára tudnék a kerületnek. Az, hogy én ezt nem egyedül látom így, mutatja, hogy ezt a mandátumot Gegesy úr a kormánypártok jelöltjeként szerezte meg, mert úgy látták a ferencvárosi választók, hogy a kormánypárt jelöltje tud többet tenni a kerületért. Korábban is így látták, hiszen előtte Kökény Mihály volt ennek a körzetnek a képviselője.

— Előtte Tirts, aki szintén kormánypárti…


Bánsághi Tamás: Előtte Tirts, igen, aki szintén kormánypárti. Ez egy hagyomány a kerületben. A rendszerváltozás óta mindig kormánypárti volt a képviselő, Szabó Iván is kormánypárti volt. Azt gondolom, hogy a ferencvárosiak ezt jól látják.
Most én vagyok a kormánypárt jelöltje. Azt gondolom, apellálhatok erre a hagyományra

— Mi tenne országgyűlési képviselőként Ferencváros fejlődéséért? Ha bekerülne a törvényhozásba, milyen törvényjavaslatokat terjesztene elő, mire helyezné a hangsúlyt?


Bánsághi Tamás: Nagyjából azokkal a kérdésekkel szeretnék foglalkozni, amelyek az alpolgármesteri feladatköreimhez, fővárosi képviselői munkámhoz kötődnek Ez aköré a gondolat köré csoportosítható, hogy rendnek kell lenni. Én itt az önkormányzatban is a közrend, közbiztonság, köztisztaság, a kerület fejlesztése, felújítások, házak rendbetételéhez kapcsolódó témakörökkel foglalkozom, és a fővárosban is részben a Városrendészeti Bizottság tagjaként, és az Informatikai Bizottság alelnökeként az információk terén történő rendteremtésért vagyok felelős. Az én kezdeményezésemre valósult meg a kerületben a térfigyelői rendszer annak idején, most a parkőrség, visszaállítottuk a szúróbotos csőszt, aki iránt mindenkinek nosztalgiája volt, akik rendkívül jól beváltak a ferencvárosi közparkokban. Mindenképpen kezdeményezni szeretném a Parlamentben, hogy végre kapjanak a térfigyelői rendszerek üzemeltetéséhez állami normatívát a kerületek, hiszen az, aki beruházott ebbe, ma az adóbevételeiből kénytelen működtetni, mert nem kap semmilyen állami normatívát ezek működtetéséhez. Mindenképp szeretném kezdeményezni, hogy rendészeti szervvé változzon a közterület- felügyelet, hiszen egy városrendészetre, egy városőrségre nagy szüksége lenne a városnak, a kerületnek. A közterület- felügyelet jogi státuszának átalakításával lenne is erre lehetőség. Ma a közterület-felügyelők köztisztviselők, pont olyan köztisztviselők, mint a titkárnőm, és nincsenek rendészeti hatáskörei. Ez egy nonszensz dolog, ezt jogilag ki kell igazítani, s rendes rendészeti szervet csinálni a közterület- felügyeletből.


— Kvázi helyi önkormányzati rendőrséget.


Bánsághi Tamás: Hát, nem is annyira kvázi, másutt ezt úgy hívják, hogy önkormányzati rendőrség, Magyarországon is van ennek hagyománya, a környező országokban szinte mindenütt van.
Folytatni kívánom a polgármesterünk kezdeményezését arra vonatkozólag, hogy a kerület felett átrepülő gépek zaja ne legyen annyira zavaró, mint most. Útvonal-változás miatt nagyon sok repülőgép repül át. Most, télen csukott ablakoknál kevésbé zavaró, mint nyáron volt, amikor ez a változás bekövetkezett. Polgármester úr interpellált ebben a kérdésben, és az interpellációjára adott államtitkári választ nem fogadta el a Parlament. Úgyhogy elkezdődött ennek az ügynek a vizsgálata, de a polgármester lemondásával ez a folyamat megszakadt, hiszen a lemondott képviselő interpellációjával nem kell foglalkozni. Én ezt az interpellációt mindenképpen feleleveníteném. Már tárgyaltam is államtitkár úrral, aki szintén régi jó barátom és ismerősöm, és tegező viszonyban vagyunk, arról, hogy milyen választ tudnánk elfogadni. Hiszen az derült ki, amikor egy asztalhoz ültetett az államtitkár a saját szakértőivel, hogy maga sem volt tisztában olyan tényekkel, hogy a berepülések négy százalékára, ami rendkívül magas szám, maga a Légügyi Hatóság ad felmentést, a magassági és útvonal-korlátozás alól. Tehát szinte minden éjszakára jut Ferencvárosra egy olyan átrepülés, amibe beleremegnek a falak. Ha az emberek éjszakánk csak kétszer ébrednek föl, akkor az már elviselhetetlen. És ez semmi máson nem múlik, mint ezeknek a kivételeknek a számít kell csökkenteni, vagy megszüntetni teljesen. Azoknak a teherszállító, vagy katonai gépeknek az átrepülési útvonalát kell máshova tenni, amelyek a repüléseknek csak kis százalékát jelentik, de pont ezek keltik fel a ferencvárosiakat álmukból.
Én csináltam egy listát arról, hogy a saját munkaterületemen milyen jogszabály-változásokra van szükség,a parkolási rendszer módosításában, a KRESZ-ben be kellene vezetni a csak a helyben lakóknak szóló várakozás fogalmát. A József Attila lakótelepiek parkolóit a külső kerületekből jövők P+R parkolónak használják. Biztosítani kellene nekik a parkolási lehetőséget házuk előtt, amely parkolókat az önkormányzat saját, drága pénzért létesített a lakótelepen a parkoló-alapból, ezeket most a kívülről bejárók foglalják el. Nyilván a matricarendszeren is változtatni kell, tűrhetetlen, hogy Belső-Ferencvárosban másfélszer annyi ingyenes parkoló matrica van kiadva, mint amennyi parkolóhely van közterületen. Ezek mind anomáliák, amelyeken jogszabály-módosítással kell változtatni.
És végül, de nem utolsó sorban: ez a választás rámutatott arra, hogy legelsősorban a választási jogszabályokat kell megváltoztatni. Ezek kétharmados szabályok. Mind a választási körzetek beosztását , mind az egyéni és listás képviselők arányát illetően, mind az ajánlócédulák rendszerét illetően, amelyek felett rendkívül eljárt az idő. És a visszaélések melegágyaivá váltak, nagyon könnyű manipulálni velük. A Political Capital képviselője nagyon szépen rámutatott arra, hogy egy egész biznisz alakult ki e körül.

—Szerintem a kampánycsend fölött is eljárt az idő.


Bánsághi Tamás: A kampánycsend szabályai felett járt el az idő, a kampánycsend felett nem. Például, hogy a közvélemény-kutatók nem tehetnek közzé közvélemény-kutatásokat.
Én úgy látom, megérett a helyzet egy új alkotmányozási folyamatra. Ugye az 1949-es toldozott, foldozott alkotmányunk ma már egyre kevésbé ad jó válaszokat azokra az új problémákra, amelyek az idő során felmerültek. Énszerintem egy olyan új jogalkotási folyamatot kell elindítani, amely számos kérdésben újrarendezi az alapvető viszonyokat; demokrácia megerősítése, a politikai bizalom helyreállítása…

— Szeretnék halkan utalni arra, hogy amikor az MSZP-SZDSZ-nek kétharmados többsége volt 1994-98 között, akkor beindult egy alkotmányozási folyamat, és mégsem lett új alkotmány. Ez egy rendkívül bonyolult dolog, hiszen akkor a közigazgatási rendszerhez hozzá kéne nyúlni, az önkormányzatok számához…


Bánsághi Tamás: Bizony, a közigazgatási rendszerhez nem ártana hozzányúlni. Az önkormányzatok számához önmagában nem biztos, de az önkormányzati feladatmegosztáshoz teljesen biztos. A budapesti kétszintű önkormányzatban a szintek közötti feladatmegosztás abszolút nincsen a helyén, indokolt lenne megváltoztatni.
Alkotmányos felfogás kérdése, hány önkormányzatot definiál egy adott ország magának. Mi azok közé tartozunk, ahol bármilyen kistelepülésnek lehet önkormányzata. Ha ezen az alkotmányos elven indulunk el, akkor viszont a feladatok között kell rostálni.

— A kerületi önkormányzatok, meg a fővárosi önkormányzat közötti hatásköröket Ön hogyan szervezné át? Mert most utalt arra, hogy át kéne tekinteni.


Bánsághi Tamás: Így van. Nekünk számos javaslatunk volt erre. Például amikor kért 30 millió forintot az Informatikai Ügyosztály egy útfelbontást nyilvántartó rendszer kialakítására, akkor az Informatikai Bizottság az én ,és egy társam kezdeményezésére úgy döntöttünk, hogy inkább ráteszünk tizenötöt, de legyen alkalmas a kerületi útfelbontások regisztrálására, nehogy 23 külön útfelbontást regisztráló rendszer alakuljon ki, hanem egy adatbázisból hozzáférhető legyen, hogy egy közművállalat pl. aznap hol bontott utat. Tehát a közterülettel kapcsolatos bizonyos hatáskörök egy kézben kell, hogy legyenek. Ezek ma nincsenek egy kézben.

— Legyenek fővárosi kézben?


Bánsághi Tamás: A közterület iránti felelősségnek tipikusan fővárosi kézben kellene lennie. Nem normális dolog, hogy aszerint söprik az utcát, vagy aszerint kátyúznak, melyik utca fővárosi, melyik kerületi.

—Ehhez megint önkormányzati törvényt kéne módosítani.


Bánsághi Tamás: Igen.

— Ez is kétharmados.


Bánsághi Tamás: Ez mind jogalkotási kérdés.

—Viszont ehhez a jelenleginél mindenképpen nagyobb együttműködésre volna szükség az Országgyűlésben a két legnagyobb párt, az MSZP és a Fidesz között. Ön milyen politikai kultúrát képviselne a Parlamentben?


Bánsághi Tamás: Ugye az a helyzet, hogy nem vagyok annak a híve, hogy ebben az ügyben egy kalap alá vegyem az összes politikust; azokat a politikai erőket, akik állandóan tárgyalni akarnak és kezdeményezik az együttműködést azokkal, akik ezt a kezdeményezést, a kinyújtott jobbot elütik, a tárgyalás elől állandóan elzárkóznak, vagy ultimátumokkal akarják lehetetlenné tenni. Nincs azonos felelősség ebben a pillanatban. De az biztos, hogy tárgyalni kell, hogy együttműködésre kell törekedni. Nem szabad teret nyújtani egymás gyalázásának, elengedhetetlen, hogy a politikai kultúra javuljon. A politikai közbeszéd színvonalának szinte folyamatos romlását tapasztalhatjuk. A rendszerváltást költői magaslatokon álló közszereplők valósították meg, aztán megjelent Torgyán József, aztán Orbán Viktor, ő radikalizálódott, és így tovább, ma már a Jobbiknál tartunk. Ma már polgárjogot nyert a nyíltan kirekesztő, különféle származás szerinti megkülönböztetés. Elfogadott politikai kommunikációvá vált egymás gyalázása, egymás kirekesztése. Ez nem folytatható, ettől valahogy vissza kell kanyarodni, és még egyszer mondom, leginkább a választók kanyaríthatják vissza, a választók mondhatnak ítéletet erről. Nincs más megoldás.

— Az, hogy itt a Jobbik nyolc százalékot tudott szerezni, annak is köszönhető szerintem, hogy a Jobbik valós társadalmi feszültségeket fogalmaz meg.


Bánsághi Tamás: És ezzel nagyon hatékonyan mozgósít. Hát ez a kulcsa a dolognak. Bármilyen furcsán hangzik, nem nagyon tartom sikeresnek a Jobbik szereplését. Amikor azt találgattuk, hogy a Jobbik hány szavazatot fog kapni, ezer feletti szavazatra gondoltunk.

—Ehelyett 681 lett.


Bánsághi Tamás: Így van, pontosan. A „Ferencváros” mindig is egy hívó szó volt a szélsőjobbnak, úgy látszik ez a név így működik. Itt a szélsőjobb hagyományosan mindig kapott öt százalék szavazatot, itt Schuster Lóránt kétezer szavazatot kapott a MIÉP jelöltként. Hát, ehhez képest a Jobbik hatszáz szavazata nem egy fényes eredmény. A Jobbiknak itt nincsen helyi szervezete, épp most a MIÉP nem indult, az összes szélsőjobboldali szavazó kénytelen volt a Jobbikra szavazni. De hát, a szélsőjobbnak van ekkora bázisa, a ferencvárosi lakosok két-három százaléka, volt olyan időszak, amikor ennél több is, szélsőjobboldali beállítódásúnak tekinthető. Ilyen szempontból nem beszélhetünk előretörésről. Abból a szempontból beszélhetünk előretörésről, hogy valós társadalmi problémákra reagálva képes nagyon hatékonyan mozgósítani saját szavazóbázisát- valós problémákra adott agresszív, rossz válaszokkal. És sajnos,úgy látom, a többi politikai erőnek erre a veszélyre való érzéketlensége miatt kifejezetten teret nyer a közbeszédben ez a stílus, amit ők képviselnek.