Néhány nappal ezelőtt az egyik szlovákiai közéleti napilapban, a Pravdában jelent meg cikkem, amelyben a Magyarország körül felforrósodott légkör okait elemztem. Rámutattam arra, hogy a Fidesz a kétharmadát az ország jelentős átalakítására használja, amelyek azonban társadalmi feszültségeket is okoznak. A cikk végét így zártam:

"

A mostani helyzet tétje, beválik-e Orbán számítása, sikerül-e a meglehetősen szokatlan politikájával eredményeket felmutatni, és ezzel a választói bizalom segítségével tartósan hatalmon maradni. Vagy pedig elvérzik a sokfrontos háborúban? A szlovákiai választásokon után hatalomra jutó kormány külpolitikai mozgásterére is hatással lesz, hogy egy pozíciójában megerősödött, vagy éppen meggyengült magyar kormánnyal néz-e majd szembe."

Ui: A cikk  linkje fizetős.

Lehet, hogy a magyar miniszterelnöknek valahol imponált, hogy ismét szerepelhetett az Európai Parlamentben? Talán legyezgetette a hiúságát, hogy még nem igen fordult elő, hogy az EP-ben rendezett ország-vitán az érintett kormányfő, azaz ő is felszólalhatott, sőt ő volt maga a főszereplő? Lehetséges, hogy valahol élvezi, hogy az 1989-90-es rendszerváltozás óta nem írt, beszélt ilyen sokat a nemzetközi sajtó és média Magyarországról, különösen éppen az ő személyéről? Mintha kifejezetten kívánná, hogy ne csak magyar nyelvterületen legyen híres, és ismert, hanem a világlapokban és a legismertebb hírcsatornákon, hogy nevét minél több nemzetközi tanácskozáson emlegessék. Annyit már elért, hogy a Wikipedia angol nyelvű változata kb. 30 ezer karaktert szánt rá, ami nagyjából 13 gépelt oldalt(!) jelent. Valljuk be, ahhoz képest, hogy kis országot vezet, nem is rossz teljesítmény…Főleg, ha hozzávesszük, hogy a hazánknál csaknem négyszer több lakossal rendelkező Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk ennél jóval kevesebbet, kb. 20 ezer karaktert „kapott” a Wikipedia angol változatától…

A köztársasági elnök körüli plágiumügyben adtam nyilatkozatot a Népszabadságnak, amely a cikk közepén olvasható

http://nol.hu/belfold/mindenki_schmitt_pal_lemondasat_koveteli

Szerepeltem a Nol TV-ben is:

http://www.noltv.hu/video/4099.html

Demokrácia van-e még Magyarországon? Vagy valami más, esetleg diktatúra? Erről jelent meg elemzésem a Méltányosság Politikaelemző Központ honlapján, az elemzés olvasható itt.

Pár héttel ezelőtt nyolcvan órát ülésezett öt nap leforgása alatt a törvényhozás, méghozzá úgy, hogy éjszaka is képviselők lézengtek a plenáris ülésen, és később sem enyhült sokat az iram.  Nem sokat téved az, aki arra gondol, hogy itt valami félresikerült a gépezetben. Ám itt jóval többről van szó annál, mint hogy az adott héten nem sikerült jól megtervezni a Tisztelt Ház munkáját, írtam a Méltányosság-blogon( http://polblog.postr.hu/hosszas-ulesezes ).

Kissé hideg és borult volt Budapesten december 3-án, és az egyes szakszervezetek által megtartott tüntetés hangulata sem volt sokkal vidámabb. Egy-két sláger dallamára kicsit jobb kedvre derültek a résztvevők, és egyesek mozogni kezdtek a ritmusra. Mégis, én a tömegben inkább elkeseredettséget, dühöt, rezignáltságot éreztem. A szakszervezetek (pedagógusok, bölcsődeiek, rendvédelmiek ) vezetőinek van is okuk szomorúságra: talán a lemondó hangulat, talán a félelem, vagy a kissé hideg miatt sem volt nagy tömeg az Akadémia előtt.

Szakszervezeti vezetők a menet élén

Fotók: Nagy Attila Tibor

A politikának megvannak az erőviszonyai, amelyeket egyetlen egy kormány sem hagyhat büntetlenül figyelmen kívül. Erről írtam a Méltányosság-blogon, itt.

A Méltányosság Politikaelemző Központ honlapján jelent meg a Fidesz-hatalom legitimációját boncolgató írásom, amely elolvasható itt.

A Méltányosság Politikaelemző Központ honlapján jelent meg legújabb írásom, amelyben azt elemeztem, miként tudósítanak a politikai eseményről az ottani TV-k. Különösen a közszolgálati TV-állomások magas színvonalú munkája ragadta meg a figyelmemet.

http://www.meltanyossag.hu/files/meltany/imce/doc/ny_a_nemet_tomegtajekoztatas_111122.pdf

Az Országgyűlés elé nemrég beterjesztett új önkormányzati törvény tervezetében is az ország Fidesz által hangoztatott átszervezésének és paradigmaváltás egyik bizonyítékát látom, amelyet a tervek szerint most pénteken elkezd tárgyalni a törvényhozás. Ugyanis míg 1990-ben a központosított tanácsrendszerrel való szakítás, a helyi közösségeknek minél nagyobb autonómia megadása fűtötte az akkori törvényhozókat, a mostani kormánypárti politikusok úgy látják, megérett az idő a meglehetősen szétszabdalt és túlburjánzott önkormányzati rendszer vadhajtásainak lenyesegetésére, az állam szerepének megerősítésére ezen a területen is. Ennek jegyében a megyei kormányhivatalok (amelyek élére nem mellesleg fideszes politikusok kerültek) szerepe nem pusztán a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésében merül ki az új rendszerben (mint amilyet az első önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szánt a megyei közigazgatási hivataloknak), hanem beavatkozási jogokat is kapnak, így pl. megbírságolhatják az általuk törvénysértőnek tartott önkormányzatokat, kezdeményezhetik, hogy jogalkotási mulasztásra hivatkozva  alkossanak a helyi önkormányzatok helyett helyi szabályokatm, írtam a Méltányosság-blogon.

Nem értek egyet azokkal az állításokkal, amelyek szerint az 1989/90-es rendszer puszta újrarajzolása folyik. Szerintem új politikai rendszer építése zajlik, amelynek a "Fidesz-modell" elnevezését adtam.

Részletes elemzésem erről a témáról:

1.rész

http://www.meltanyossag.hu/files/meltany/imce/doc/pd-a_fidesz-modell__111025.pdf

2.rész

http://www.meltanyossag.hu/files/meltany/imce/doc/pd_fidesz-modell_kockazatai_111101.pdf

Erről a Klubrádiónak is nyilatkoztam, abeszélgetés a 20. perctől hallható

http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20111027-065901.mp3

A magyar nemzethez tartozás pozitív élményét, a társadalmi kohézió erősödését hátráltatja, hogy nem egy, a nemzeti identitás szempontjából fontos ügyben komoly szembenállások tapasztalhatóak.Így a magyar közvéleményben zajló csatározásokat figyelőnek ritkán van olyan érzése, hogy alapvetően egy irányba húzunk. Történelmi emlékezetünk körüli viták mély sebeket és kölcsönös ellenérzéseket váltanak ki a szemben álló oldalakon, erre jó példa Trianon, a magyar Holokauszt, vagy éppen Tisza István megítélése, írtam a  Méltányosság-blogban.

Christine O’ Donnel valóban egy bajkeverő, ez a republikánus politikus és ideológus, aki a Tea Párt mozgalomnak is résztvevője, ő maga is büszkén magára veszi ezt a címkét. Pár hónapja megjelent könyve is ezt a címet kapta („Troublemaker”), és ő nem is titkolja, hogy  kellemetlenségek sorozatát okozza. Christine O’ Donnel 2010-ben keltett országos feltűnést, amikor a szenátusi előválasztásokon általános meglepetésre legyőzte a Republikánus Párt (GOP) hivatalos jelöltjét Delaware államban. Legutóbb pedig azzal szerzett hírnevet, hogy váratlanul félbeszakította a CNN műsorvezetőjével, Piers Morgannal folytatott interjút, és távozott, miután elunta, hogy a műsorvezető nem a könyvéről, hanem kényes kérdésekről faggatta (pl. a melegek házasságához való hozzáállása), írtam a Méltányosság-blogban( http://polblog.postr.hu/a-bajkevero-christine-o-donnel ).

Tegnap az ATV reggeli műsorának voltam a vendége. Beszélgetőtársam Szakonyi Péter, a műsorvezető Mészáros Antónia volt.

http://atv.hu/videotar/20111013_elkeszult_az_uj_otthonteremtesi_program

Az Orbán-kormány eddigi másfél éves tevékenységére erőteljesen rányomja a bélyegét a központosítás. Gondoljunk csak a magánnyugdíjpénztár-vagyon állami átvételére, a Mal Zrt. állami felügyelete alá vételére tavaly, a MOL negyedének megszerzésére, vagy a legújabb bejelentések egyikére, a megyei önkormányzati intézmények állami átvételére. Ebbe a vonalba jól illeszkedik az a hónapok óta dédelgetett kormányzati elképzelés, amely szerint az iskolaigazgatók kinevezése is állami kézbe kerül majd, ahogy azt nemrég a köznevelési törvény koncepciója is rögzítette. A dolgok állása szerint tehát ezen túl az oktatásért felelős miniszter fogja kinevezni az iskolaigazgatókat, írtam a méltányosság-blogban( http://polblog.postr.hu/de-ki-nevezze-ki-az-iskolaigazgatot ).

Nem volt jelentéktelen, de nem is volt hatalmas volt az 2011. október 1-jén, Budapesten megtartott szakszervezeti tüntetés. Azért merem ezt ilyen határozottan megállapítani, mert jelen voltam a tüntetésen, és ott voltam a korábbi Fidesz-tüntetéseken is, van összehasonlítási alapom. A 2002-es Fidesz-naggyűlésen tele volt a Kossuth-tér, a környező utcákban is sok ember volt. Most ezúttal viszont a parlament előtti terület egy részén viszonylag kényelmesen lehetett közlekedni, és az Alkotmány utca sem volt tele teljes hosszában emberekkel.

Fotó:  Nagy Attila Tibor

A kép alján lévő dátumon 2011. október 1-je értendő, az órabeállítás stimmel!

A tüntetést tehát  nem érdemes túlértékelni, de ez nem azt jelenti, hogy a kormány megnyugodhat. Ugyanis csak azon elemzői közhely vált megint valóra, hogy a magyar társadalom kevésbé aktív közéleti ügyekben, mint mondjuk nyugat-európai társai. Ez azonban nem jelent egyúttal a kormány munkájával szembeni általános elégedettséget, épp ellenkezőleg, ahogy azt a Medián legújabb felmérése is egyértelműen bizonyítja. Ráadásul magyar viszonylatban nem volt jelentéktelen a tüntetés, jócskán meghaladta például az ez évi Charta.megmozdulások méretét.

Megtörtént hát. Az Országgyűlés 2011. szeptember 12-i késő este meghozott döntése értelmében Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök akár börtönbe is kerülhet mostantól kezdve. Ami kissé furcsa, legnagyobb politikai ellenfele, Orbán Viktor kormányfő nem volt jelen a szavazáson, igaz, Gyurcsány sem nyomott gombot.

Furcsa módon fel sem vetődött nálunk komolyan a nemzeti konzultáció idején, hogy ne postán küldjék ki a kérdőíveket a tisztelt állampolgároknak/választópolgároknak, hanem interneten, a kormány honlapján kerüljön erre sor. Pedig így vélhetően olcsóbb, és adatvédelmileg is aggálymentesebb lett volna ennek a megszervezése, ugyanis akkor nem szerepelt volna vonalkód a küldeményekben… Persze az is igaz, hogy a magyar lakosság kevésbé ellátott internettel, mint Nyugaton, a postai kiküldéssel a kormány viszont mindenkit el tudott érni, és a politikai mondanivalóját minden egyes állampolgárral levélben tudatni, írtam a Méltányosság-blogon( http://polblog.postr.hu/nemzeti-konzultacio-skot-modra )

Elkerülhető támadási felület nyitott maga ellen a kormány azzal, hogy megkérte az önkormányzatokat az Alaptörvény Asztalának felállítására.

Tovább mérséklődik-e a Jobbik politikája, annak érdekében, hogy a centrum szavazótáborát is megnyerje magának? Erről a kérdésről beszéltem az ATV Start 2011. augusztus 29-i műsorában. Beszélgetőtársam Ceglédi Zoltán (Republikon Intézet) volt. A műsort Gajdos Tamás vezette.

http://atv.hu/videotar/20110829_jozanodik_a_jobbik

Magyarország az utóbbi másfél évben ismét érdekes lett a német közvélemény számára. 1989-ben a határnyitásnak köszönhetően alapvetően egy pozitív Magyarország-kép uralta a német nyelvterületet. Most, 2010-11-ben egyértelműen negatív. Ezt erősítik az uniós elnökségünk óta eltelt időszakot értékelő német médiavisszhangok.

A koszovói válság mostani kiéleződése kapcsán megint eszembe jutott, hogy a szerb politika milyen nagy alkalmat szalasztott el 1988-89-ben.

Azem Vllasi

Fotó: http://abcnews.al

Rémálomként élik meg a svájci devizahitelben eladósodottak a mostani napokat, legyenek magánszemélyek, vagy akár települési önkormányzatok. Az amerikai államadósság megemelése körüli kiélezett vita nagyon jól érzékeltette: a mostani egymással nagyon sok szállal összefonódott világban, különösen annak fejlettebb részében igencsak viszonylagossá vált a belpolitika fogalma.

Kép forrása: http://topamericanews.com/

A Méltányosság Politikaelemző Központ honlapján részletes elemzést írtam arról, hogy miként működnek nálunk, valamint a brit és a német parlamentekben a nyilvánosság számára leginkább érdekes viták. Az összehasonlítás fontos  tanulságok levonására késztet, például arra, hogy összeférhet az éles politikai vita és a tisztelet egymással.

1. rész

http://www.meltanyossag.hu/files/meltany/imce/kp_vitatkozo__parlamentek_110725.pdf

2. rész

http://www.meltanyossag.hu/files/meltany/imce/doc/kp_vitatkozo__parlamentek_2_110802.pdf

Másodszor volt alkalmam az interneten keresztül követni a szerb törvényhozás (szkupstina) Koszovóról kapcsolatos vitáját, amely során több érdekességre lettem figyelmes.

Ülésezik a szerb parlament

  Forrás: Beta

Tomislav Nikolić, a szerb haladók elnöke beszél a szerb parlament 2011. július 30-i rendkívüli ülésén

Felvétel: Szerbiai Televízió és Rádió (RTS)

A múlt kedden,  hajnali egy óra előtt elfogadott új egyházügyi törvény eddig elsősorban az eljárásjogi izgalmaival hívta fel magára a figyelmet. Ez persze érthető, de most már ideje a tartalmi kérdésekkel is behatóbban foglalkozni, írtam a Méltányosság-blogon( http://polblog.postr.hu/politikaegyhaz-egyhazpolitika).

Orbán Viktor kevésbé volt ideges, vagy feszült az uniós népképviselők 2011. július 5-i ülésén, mint januárban. Igaz, a vita hangneme is mérséklődött azóta, írtam a Méltányosság-blogon ( http://polblog.postr.hu/orban-az-europai-parlamentben).

Erkölcsi és hatalmi vetülete is van a kínai miniszterelnök 2011. június 24.-25.-i látogatásának. Erkölcsileg komoly kételyek vethetőek fel a Fidesz állhatatossága irányában, hatalompolitikailag viszont logikus a kínai-magyar felső szintű közeledés.

Forrás: CCTV English

  Nem volt apelláta. Bár a mostani hatalom nem igazán lelkesedett a melegfelvonulás ötletéért, a KDNP a rendezvény elmaradásáért sem szomorkodott volna, de ha már így alakult, az Orbán-kormány rendőrsége szombaton bebizonyította, hogy megvédi akár azon rendezvény rendjét is, amelyik nem feltétlenül illik be a világképébe. A rendőrök időnként igen energikusan és határozottan csaptak le a kordont lazító ellentüntetőkre, vagy morgolódókra.